Influenza vagy megfázás: érdekes tények, hasznos tippek
Minden évben emberek millióit betegíti meg világszerte az influenzavírus. De vajon miért van az, hogy ismétlődő módon új influenzahullámoknak lehetünk tanúi, és miért minden évben ugyanabban az időszakban fordulnak elő? Miben különbözik az influenza a közönséges megfázástól, és milyen intézkedésekkel védekezhetünk ellene? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Influenza vagy megfázás: a bűnös kilétének felfedése
Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy kapar a torkunk és hirtelen rossz közérzetünk támad, de vajon elgondolkodtunk-e már azon, hogy influenzáról, vagy csak megfázásról van-e szó? A fertőzéseket gyakran összekeverik egymással a hasonló tüneteik miatt, pedig vannak lényeges különbségek. A legfontosabb különbség a kórokozó típusa: míg a náthát számos vírustípus (pl. adenovírusok, enterovírusok vagy rhinovírusok) válthatja ki, addig az influenzának „saját” kórokozója van: az influenzavírus.
Ennek a vírusnak több altípusa létezik. Hallhattunk például a H1N1 típusú influenzáról, amely a 2008-ban megjelent hírhedt sertésinfluenzáért felelős. A betűk a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) fehérjéket jelölik, amelyek elsőként segítenek a vírusnak behatolni a szervezet sejtjeibe, majd sokszorozódás után segítik a kórokozók kijutását [1].
Vannak azonban más influenza altípusok is, mint például a Yamagata és a Victoria vírustörzsek. A Victoria törzsbe tartozó vírusok gyermekeknél, különösen az 5 és 14 év közötti korosztályban okoznak megbetegedést. A Yamagata-vírusok ezzel szemben inkább a 35 év feletti embereket érintik. 2020 márciusa óta azonban ezt a vírustörzset már nem észlelték [2].
Influenza vagy megfázás: a tünetek
A felszínes hasonlóságok ellenére az influenza és a megfázás tünetei közelebbről megvizsgálva valójában különböznek egymástól. Az influenza általában hirtelen tör ki. Az imént még teljesen egészségesnek éreztük magunkat, aztán hirtelen torokfájás, fejfájás és fájó végtagok, valamint száraz köhögés és általános kimerültség gyötör minket. Gyakran magas láz is jelentkezik [3].
A megfázás tünetei általában fokozatosan erősödnek. Enyhe torokfájással kezdődik, majd köhögéssel, orrfolyással és enyhe izomfájdalommal alakul ki. Az influenzához képest a megfázás tünetei általában kevésbé súlyosak [4].
Mind az influenza, mind a megfázás lefolyása egyénenként eltérő lehet, de a tünetek általában 7-10 napig tartanak, enyhülésük 5-7 nap után várható. Ezenkívül az influenza tünetei is nagyon eltérőek lehetnek személyenként. Egyeseknél egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, másoknál a megfázáshoz hasonlóan jelennek meg, a többieknél pedig az influenza jellegzetes tünetei tapasztalhatók teljes intenzitással [5].
Éves ismétlődés: az influenzaszezon
A legtöbb influenzavírus október és május eleje között kering az északi féltekén, kijelölve ezzel az influenzaszezon időszakát. Ezért sok ország folyamatosan figyelemmel kíséri a fertőzési rátákat. Németországban például rendszeresen vizsgálják a légúti megbetegedésben szenvedő betegek mintáit. Amint minden ötödik mintában influenzavírust mutatnak ki, hivatalosan is influenzajárványt állapítanak meg [6].
De miért terjed az influenza túlnyomórészt télen és tavasszal? Az egyik fő ok az, hogy az influenzavírusok alacsony hőmérsékleten és száraz levegőben stabilabbak. A szakértők szerint az immunrendszer is kevésbé hatékony télen, és a felső légutak nyálkahártyája a száraz levegőben fogékonyabb a fertőzésekre [7]. Ehhez jön még az a tény, hogy az emberek több időt töltenek zárt térben hidegebb hőmérsékleten, ami még kedvezőbb feltételeket teremt a fertőzés terjedéséhez.
Az influenzavírus: az álcázás igazi mestere
Az influenzajárványok éves hatása nagyban függ a vírus genetikai változásaitól és attól, hogy az egyes vírusváltozatok körforgásban vannak-e. Az influenzavírusok, illetve az egyes altípusok különösen hajlamosak az ilyen mutációkra [8].
A mutációk - lényegében a genetikai replikáció során fellépő másolási hibák - gyakran a hemagglutinin nevű fehérjét érintik, amely lehetővé teszi az influenzavírus számára, hogy behatoljon a szervezet sejtjeibe. Minél inkább megváltozik a fehérje a mutáció következtében, annál nehezebbé válik az immunrendszer számára, hogy felismerje a betolakodókat és reagáljon rájuk - még akkor is, ha korábban már küzdött az influenzavírusokkal [9].
Ez magyarázza, hogy az influenzajárványok miért szoktak súlyosabbak lenni, amikor egy új vírusváltozat kerül be a körforgásba: testünk és immunrendszerünk egyszerűen fogalmazva nincs felkészülve az „új” kórokozóra. Következésképpen az influenza elleni vakcinát minden évben értékelik és esetleg módosítják, hogy megfeleljen az aktuálisan felmerülő vírusváltozatoknak.
Védekezés a fertőzésveszély ellen
Valószínűleg azzal az emberek többsége tisztában van, hogy az influenzavírusok - néhány más vírushoz hasonlóan - többnyire a levegőben lévő aeroszolok útján terjednek. A fertőzés tehát általában a kórokozók belégzésével történik. A vírusok azonban a felületeken is túlélnek, a kezeken és a nyálkahártyákon keresztül is bejuthatnak a szervezetbe [10]. Ha csökkenteni szeretnénk a megbetegedés kockázatát, különböző lehetőségeink vannak.
Fizikai távolságtartás
A koronavírus-járvány során megtanultuk, hogy a fizikai távolságtartás ésszerű módja a fertőzési láncok megtörésének. Még az influenzaszezonban is segítséget jelent elkerülni vagy korlátozni a nagy tömegekkel és beteg emberekkel való érintkezést, ahol csak lehetséges. Emellett érdemes otthon maradnunk, ha influenzaszerű tüneteket észlelünk.
Védőoltás
A védőoltás minden évben történő beadatása egy másik lehetőség az influenza elkerülésére. Bár a vakcina önmagában nem akadályozza meg a fertőzést, de támogatja az immunrendszert abban, hogy felkészüljön a vírus levegőn vagy nyálkahártyán keresztül történő esetleges behatolására.
A vakcina lényegében olyan inaktivált vírusokból áll, amelyek nem képesek „valódi” influenzafertőzést kiváltani, de a szervezet még mindig kórokozóként érzékeli őket. Az immunrendszer ennek megfelelően reagál, immunológiai memóriát hozva létre, amely egy jövőbeli fertőzés esetén jobban képes felvenni a harcot a betolakodókkal. A védőoltás megtanítja az immunrendszert arra, hogyan kell reagálnia az influenzavírusokra, és így védelmet nyújthat az ilyen kórokozók által előidézett fertőzés esetén.
Az influenza esetén alkalmazható házi gyógymódok
Az influenza ellen nem létezik 100%-os védelem, így minden szükséges óvintézkedés ellenére is előfordulhat, hogy valaki elkapja a vírust. Ha ez a helyzet áll fenn, keressük fel orvosunkat. Van néhány kipróbált és bevált házi gyógymód is, amelyek segíthetnek enyhíteni a bosszantó tüneteket, és a lehető legjobban gyógyítani a betegséget:
1. Folyadék: a szervezetnek sok folyadékra van szüksége, különösen, ha betegek vagyunk. Ügyeljünk arra, hogy eleget igyunk, lehetőleg napi 2-3 litert.
2. Tea: a torokfájást általában kamilla-, zsálya- vagy gyömbérteával lehet enyhíteni.
3. Orröblítés: ha nagyon bosszantó orrfolyásunk van, a sós vízzel történő orrmosás segíthet kitisztítani a légutakat.
4. Belégzés: a forró gőz belégzése szintén javíthatja a légzést. A kamillából, eukaliptuszból vagy kakukkfűből készült adalékok különösen előnyösek.
5. Pihenés: tartózkodjunk a megerőltető tevékenységektől a betegség ideje alatt, és ideális esetben a tünetek enyhülése után néhány napig szintén kerüljük ezeket. Adjuk meg szervezetünknek a regenerálódáshoz szükséges időt.
Források:
[1] Robert Koch Institut / Virus und Erkrankung
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Virus.html#FAQId8299000
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Virus.html#FAQId8299000
[2] Robert Koch Institut / Grippesaison und Grippewelle
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
[3] AOK.de / Grippe oder Erkältung – das ist der Unterschied
https://www.aok.de/pk/magazin/koerper-psyche/immunsystem/das-ist-der-unterschied-zwischen-grippe-und-erkaeltung/
https://www.aok.de/pk/magazin/koerper-psyche/immunsystem/das-ist-der-unterschied-zwischen-grippe-und-erkaeltung/
[4] AOK.de / Grippe oder Erkältung – das ist der Unterschied
https://www.aok.de/pk/magazin/koerper-psyche/immunsystem/das-ist-der-unterschied-zwischen-grippe-und-erkaeltung/
https://www.aok.de/pk/magazin/koerper-psyche/immunsystem/das-ist-der-unterschied-zwischen-grippe-und-erkaeltung/
[5] Robert Koch Institut / Influenza
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste.html
[6] Robert Koch Institut / Grippesaison und Grippewelle
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
[7] Robert Koch Institut / Grippesaison und Grippewelle
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
[8] Robert Koch Institut / Grippesaison und Grippewelle
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
[9] Robert Koch Institut / Grippesaison und Grippewelle
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Influenza/FAQ_Liste_Grippesaison.html
[10] Infektionsschutz.de / Grippe (Influenza)
https://www.infektionsschutz.de/erregersteckbriefe/grippe-influenza/
https://www.infektionsschutz.de/erregersteckbriefe/grippe-influenza/
